Reggel a kertben egy frissen kinyílt írisz-bokor várt rám… És persze: az orgona ága! A barackfa virágáról lemaradtam, de délután főztem egy jó csirkepaprikást, nokedlivel! Van olyan illata, hogy elnyomja a kertben az orgonáét, amellyel már a kakaós csiga is megküzdött, amit előtte sütöttem! És egy nagy adag padlizsánkrém is pihen már a hűtőben, hogy…
Csillogó szemmel figyeltem a korcsolyaversenyek minden pillanatát. Szállni, suhanni a tükörsima jégen a zene ritmusára – lenyűgöző látványt nyújtott, afféle földöntúli csodának tűnt számomra. És abban is volt valami varázslatos, ahogy a nagylányok mesélték, milyen klassz hétvégét töltöttek a Műjégpályán. Még soha nem jártam ott… Már hónapok óta hallgattam anyám ígéretét, hogy – ha végre…
A tikkasztó hőség kábulatából az autók dudálására kaptam fel a fejem. Egy pillanatra megijedtem, mert épp arról jött a hang, amerre az autómat parkoltam le. Elszabadult volna a kézifék? – jutott eszembe rémülten egy pillanatra… Aztán észrevettem a valódi okot, amely a pillanatnyi közlekedési káoszt kialakította: ijedt szemű férfi próbálta túlélni az autósok dzsungelharcát, amely…
Kisvirág kalandjai ezúttal a pálinkás üveg mellé vezetnek. Felnőttként vicces, szülőként azért hátborzongató történetek egy kislányról, aki csak jó akart lenni. Nem sikerült. Vagy talán mégsem ő volt a rossz?
Gondolkodtam, megosszam-e a nyilvánossággal ezt a történetet – de hát: ez az én blogom, az én történetem, és ez annyira én vagyok, hogy simán itt a helye! Azt még „kisgida koromban” megtanultam, hogy az arcfestő felszerelés egyik fontos kelléke az ülőpárna. Valahol az festék-ecset és az ecsettál között helyezkedik el a rangsorban, hiszen vizet bármiben…
– Mi vagy te, valami Teréz anya? – szegezte nekem a kérdést egy barátom, nem annyira elismerésnek szánva, inkább a „hülye” egyfajta diszkrét szinonimájaként. Nevettem rajta. Mit tudom én, ki vagyok – csak teszem, amit jónak gondolok, akkor is, ha ez szembe megy a szokással. Akkor éppen festeni készültem: a pandémia miatt gyerekek arcára nem…
Nem szeretem a reklámokat! Önmagamat pedig különösen nehezemre esik reklámozni. Igen, tudom: néha szükséges rosszként meg kell tenni… Végre volt egy fél szabadnapom, gondoltam: csinálok a könyvemhez egy videós ajánlót. Nos, nem az lett belőle! Ha van két perced ajándékba: nézd meg! És mert a videó csupán másfél perc: még pont marad annyi időd, hogy…
Mondhatnám, hogy véletlenül lettem arcfestő – de nem hiszek a véletlenekben. Az bizonyos, hogy életem legklasszabb „munkája” lett belőle, amíg nem vitte el a covid… Az első „maradj otthon” mozgalom során néhány kollégával egy kihívásba kezdtünk, hogy ne jöjjünk ki a gyakorlatból és ne legyen olyan fájó a hiány és a magány: minden napra volt…
Fess zenét! – mondta egy barátom, és már küldte is a dalokat. Ki tudna egy ilyen kihívásnak ellenállni? Jó, bizonyára akad, akit nem csigáz fel a lehetőség, én azonban belevágtam. A sorozat következő zenéje: Cseh Tamás – Csönded vagyok Mi más fejezhetné ki szebben a csöndemet, mint egy szál virág, amely köztudottan szebben beszél minden…
Fess zenét! – mondta egy barátom, és már küldte is a dalokat. Ki tudna egy ilyen kihívásnak ellenállni? Jó, bizonyára akad, akit nem csigáz fel a lehetőség, én azonban belevágtam. A sorozat első zenéje: Tape Underground – Ugyanolyan A kulcsmondat önmagamnak is hordoz feladatot: „túl sok az angyal, ha elhiszed, hogy minden ugyanolyan nélküled” –…