Demokrácia – magyarosan!

Nálunk márpedig demokrácia van! És szabadság! Mert ez egy szabad ország, ahol mindenki azt csinál, amit csak… szabad! Vagy: amit – egyelőre – még szabad!
Na de tényleg! Mi így együtt egy nemzet vagyunk! Ja, nem: ti vagytok! Illetve: ők! Hogy én ki is vagyok? A legfrissebb definíciók szerint azt hiszem, egy sejthalmaz, aki annyit ér, amennyije van! Kicsit nehéz követnem a meghatározásokat, de a lényeg: én vagyok az ellenség! Nem, nem a migráns, azok ennek már sokadik update-jei – én az “aki nincs velünk, az ellenünk van” prototípus program söpredéke volnék! De legalább: szabad…

Akár csak a választások: mindenki szabadon eldöntheti, hogy ki ellen szavaz! A kormány ellen, a komcsik ellen (igen, tudom: nagy az átfedés, de ebben az esetben ez a teljes baloldalt jelenti!), vagy a nácik ellen (nem ismételném magam – jelentsen bármit is másoknak ez a szó!). Hogy a demokrácia egy olyan rendszer, ahol egy minket képviselő politikusra (oké, legyen: eszmére!) kellene szavazni és nem valaki ellen? Ahhoz elsőként jelöltek kellenének! Valakik, akikre szavazhatunk! Kiválasztottak, akik megválaszthatóak. Vagy legalább: eszmék! De már azt sem tudja a bal kéz, hogy mit csinál a jobb – és bár ez csak a kezekre lenne ez igaz… Ne kötözködj: ez attól még demokrácia! Kicsit savanyú, kicsit megcsúfolt – de a miénk…

És igenis: mindenki egyenlő esélyekkel indul! Tessék többet nyújtani, többet jelen lenni! Azért mert kampány van, vagy épp valami szavazásos bohóckodás, azért az ország még nem állhat le! És igen, történetesen a kormány álláspontja egybeesik az épp kormányzó párt kampányának lényegével – ez csak nem baj?!? A kormány meg történetesen akkor és annyit hirdetheti gondolatait a költségvetésből, amennyit jónak lát a lakosság tájékoztatásának érdekében… Mert ez egy gondos kormány! Aki a véleményünket is folyton kikéri! Jó, nem érdekli, de azért jó érzés, nem? Konzultál velünk… alig pár millióból! Jó, a mi pénzünk, de zsugoriskodjá’má… Ők itt a kedvünket keresik (igaz, ők se találják), és azért a havi pár millióért a lelkület is kiteszik elénk! Azért nincs… De bármikor kell: tíz perc alatt törvényt írnak valamiről! Vagy akár: ellene! Erre jó a parlamenti többség! Túlsúly lenne?!? Dehogy!

Az emberek, azok igen! Ők túlsúlyosak, tehát nincs szegénység! A kormánynak, vagy a médiának nincs túlsúlya – utóbbi kifejezetten szabad! Csak vannak dolgok, amikről beszélnie nem szabad! Mint például a migránsgyerekekről! Vagy a hajléktalanokról! Cserébe van, amiről kicsit többet is próbálnak mondani, mint például a Soros-terv! Vagy néhány nemkívánatos személy magánélete. Vagy a jólét, amihez már csak egy kicsit kell még megharcolni…

Szerencsére van szabad sajtó ehhez a harchoz, amíg nem ír helikopterekről, összefonódásokról, vagy más kellemetlen kérdésekről! Mert ha mégis, akkor megszűnik… Igen, mint a Népszabi! Vagy a Nemzet, még ha az kicsit másképp is zajlott! Vagy az Esti Hírlap! Vagy még jónéhány! Persze, ezek a megszűnések mindig gazdasági döntések…  Magyarul: nem sikerült a stábot megvenni. Sem az újságot felvásárolni! Na ugye, hogy gazdasági döntés!

Persze – mint minden demokráciában, ahol szólás szabadság van – tovább élhetnek ezek a lapok! Jó, lehet, hogy csak szamizdatként! És? Igaz, nyomtatni Landlernél már nem lehet, csak a szlovákoknál! És nemhogy állami hirdetés nincs benne (na még csak az kéne egy ilyenbe!), de nincs vállalkozó, aki reklámozni merne hasábjain…
Fenének se hiányzik, hogy a visszadobott pályázat mellé még az adóhivatal is küldjön levelet… Na nem direkt – mert itt demokrácia van és jogállam – csak a miheztartás végett…

Mint az egyszeri – de korántsem egyedi – vendéglátós, aki nem hajlandó eladni, amit megteremtett – ezért naponta támadják a legkülönfélébb módszerekkel… Persze, úgy kell neki, miért nem ment inkább trafikosnak! Igaz, akkor már simán becsődölhetett volna! Kivéve, ha jó kollégiumba járt..

Mert az bizony, itt fontos: a kis közösségek – jó, legyen: bizonyos kisközösségek – jelentősége megnőtt az elmúlt év(tized)ekben… Egyetlen koleszszoba képes lehet kitermelni az ország előkelőségeit akár! Akik mindegy, mit csinálnak: nyúlhatnak le székházat, hordhatják az országimázsra szánt milliárdokat ezüst hajóval Kaya Ibrahimnek,  aki barátjával az első, és egyben legismertebb migráns… az ufók gabonaköreihez hasonlóan létrejött – és ugyanúgy eltűnt – polgári körök hitét nem ingathatja meg semmi annyira, hogy következményeket követeljenek…

De ha meg is tennék, “poltosan” úgy járnának, mint a magyar futball válogatott: jöhetne egy pillanatnyi “naugye” érzés – majd a nagy pofáraesés!
Tényleg: az megvan, hogy éves szinten több stadiont adnak át, mint ahány gólt rúg a válogatott? Ha így haladunk, és figyelembe vesszük a Nemzeti Vágta és az új oktatási trend lehetőségeit is, akkor hamarosan kijelenthetjük, hogy hazánk nem csak egyszerűen demokratikus és szabad, de már alakul a loVAS és ACÉLszögescipők országa!